Magyar |
VUNW: Reprodukció |
|
Jura Sofrey Vineta címu muvében egy író és elogondolkodó is egyszemélyben a halottak városának bemutatja alapmuvét, melynek címe A felejtés, mint érett kultúrnépek gondolkodási elve. Az emlékek, a reprodukciók azok ezzel szemben, melyek az embereket, illetve a virtuálitást és ezek változó és sokoldalú identitását életben tartják és az innovációs kezdeményezéseket lehetové teszik. A képek, jelek, illetve a nyelvek használata minden esetben tudásforradalmat eredményezett, mivel ezek révén a már kigondolt tartósan kritizálttá vált. Minél inkább növekedett az ezekben résztvevok száma, annál inkább nott az adott társadalom gazdagsága.
A reprodukció képessége az egzakt tudományok alapelve a bizonyítások levezetése során. Ezzel az agrártársadalmak gondolkodásának hagyományát követik (amely az európai gondolkodásra is rányomta bélyegét). Az ezekbol a hagyományokból származó ismeretek alapjában véve ismétlodo tevékenységek véghezvitelében (vetés, aratás stb.) és az ismétlodésekre való odafigyelésben (parasztkalendárium) valósultak meg. A mai cyberspace (a virtualitás szukebb fogalomként értelmezve) is az ismétlodés- lehetoségek felhasználására alapoz, melyek az identitás identitásaként értelmezendoek. Minél gyorsabb és pontosabb a reprodukció, annál jobb.
Ezzel szemben a képzetképzodések és ezek hagyományozódása változott. Új módszerek és a világok beszukítése révén az emberiség történelme az utóbbi években teljesen új dimenziókat nyert. A csontok és tárgyak kormeghatározása révén az emberiség történelme 10000, 15000 évrol (az írás megjelenése) évmilliókra tágult ki. A szellem, illetve a psziché, mint betegségek okozója, szerepét a baktériumoknak, vírusoknak, közvetíto elemeknek adta át. Ezek, mint a történelem uralkodó elemei elhalványultak, ellenben az ipari társadalom kísérteteiként léptek fel, az emberiség vétkeinek jeleként (Heiner Müller), illetve mint a fogyasztói javak metaforái (pl.: a koreai Mazda istenség mint gépkocsi- megnevezés). Az élelmiszerek hutésének és fagyasztásának lehetosége az életformák teljesen új dimenzióit nyitotta meg és más lehetoségekre is rámutatott, mint pl. a Föld és az emberiség történelme felfedezésének új lehetoségeire. Az információk mennyisége növekedett, de a nyilvánosság is változott, amely ezt használta, elemezte és kiértékelte.
Az (anyagi és virtuális) reprodukcióval ellentétben az innováció, amely folytonosan virtuálisnak számít, új identitásokat eredményez, melyeknek értékét az újítás jelentosége, de reprodukciójának módja is meghatározza.Alapvetoen alulértékelt marad azonban a kezdeteken levo tudástársadalom kialakulásában az értelmezés, a felismerés, a gondolkodás, a kreativitás, a bemutatás képessége. Ez egy olyan társadalomnak a problémája, amely kevés képi anyagra és vezérszavakra korlátozódik és amely messzemenoen nem tudatosította saját történelmét. Ebben az esetben még a tudományos nyelvezetet is a hatalmi szimbolika és a felejtés határozza meg, miközben a tárgyalóteremben a szóbeli tanúságtételek írásos formában történo rögzítésére tesznek kísérletet.
Ebbol következoen kijelentheto, hogy a reprodukciók terén is egy új infrastruktúra kialakítása szükségeltetik- az archiválással kezdodoen, az értelmezéssel folytatva, el egészen az elbeszélésig. Az alapveto követelmény az, hogy a belso ellentétek nyilvánosságra kerüljenek ahhoz, hogy a változások szükségessége érthetové váljon. Annak kísérlete, hogy ebben a kontextusban a kultúrpolitikát mellozzék, ezt az identitás identitásának reprodukciójára korlátozzák, azokra a próbálkozásokra vet fényt, amelyek a régi hatalom áthagyományozódásra tesznek kísérletet, de olyan problémák megoldását akadályozzák, mint a szegénység vagy a tömeges munkanélküliség kérdésének kezelése.