Magyar |
VUNW: Virtualitás |
 |
Magyar |
VUNW: Virtualitás |
|
A virtualitás fogalmát úgy használjuk a következokben, mint az emberi képzeletalkotás egységét. A 20 század végétol foként az internet használata kapcsán került elotérbe. Kezdetei az elso képekben, írásjelekben, nyelvekben valamint mualkotásokban mutatkoztak.
Évmilliók elteltével a képzeletalkotás és elterjedési formái újra meg újra eltolódást okoztak a tudás elnyerésében. A valódi forradalmasítás a jelek, az írások, a nyelvek, az új interpretációs formák, a képzés, a könyvnyomtatás, az új média (a rádió, film, televízió) és manapság az internet révén történt. Bár a literaritás évezredein keresztül a virtualitás karaktere nem változott, viszont annál inkább elterjedése – foként az egyre szélesebb nyilvánosság kifejlodésével. E kiszélesedés (általános iskolaképzés, nyilvánosság, stb.) által és az innováció jelentésének növekedésével megváltoztak a lehetoségek a termelésben való részvételre, valamint az értékképzés módozatai is.
Épületek, utcák, kikötok, repterek, stb., mint struktúrák könnyen megnevezhetoek. Nehezebbnek tunik azonban a virtuális struktúrákat felismerni, mert – bár helyhez kötöttek (kutatási intézmények, egyetemek, iskolák, szerkesztoségek, színházak, múzeumok, stb.) -önmagukban azonban nem anyagi jelleguek. Ami a tudománynak ezeken a helyein történik ráadásul, semmiképpen nem marad ugyanaz (pl. 1365-tol a bécsi egyetem tartalma és formája vagy 1898-tól a gyori tanácsház képviseloinek tevékenysége).
Az élet azonban ezeken a helyeken és ezen a helyek között sem önkényes. Elképzelések, szabályok, törvények – tehát virtuális struktúrák – szerint meghatározott. Ezen elképzelések létrejöttének, elterjedésének és lefolyásának módozatai különböznek. Az évszázadok lefolyásában a következok állapíthatók meg ebben a kontextusban:
a virtualitás minoségének javulása
a képzés elterjedése (általános iskolaképzés, tömeges hozzájutás iskolákhoz és egyetemekhez)
differenciálódás (munkaelosztás) és kooperáció (inter-és transzdiszciplinaritás)
a képzeletprodukció gyors növekedése (tudományok, kutatások, muvészetek, közigazgatás, média, stb.)
új értékpótlás a tudás révén minden termelési területen
- a társadalmi képzeletképzés szükségessége (folyton az igazságtalanság legyozéséhez)
Ebben a kontextusban szükségessé válik minden infrastrukturát fejleszto politika, szükségesek a virtualitás struktúrái, és szükséges lesz felismerni az összekapcsolhatóságot, nyilvánosságra hozni a fejlodésekre irányuló javaslatokat, kidolgozni a kooperációs formákat, és lehetové tenni a demokratikus vitákat. Jelenleg ez a legfontosabb tendenciája a hagyományos infrastruktúrák, mint mindig ellentmondásosan lezajló fejlodésének. Az alapveto jelentés elismerése és a virtuális struktúrák felújítása nélkül csak feltételesen állhatnak be változások bármely más területen a mai követelmények szerint..